Da capo al fine

Jan 19

 
                                                      kopog a kövek alatt
                                                      észre ne vedd
                                                      veri az ablakokat
                                                      a hétfő a kedd
 
                                                      csigák és pókok nyomán
                                                      szerda döcög
                                                      lengeti kék ökörnyál
                                                      a csütörtököt
 
                                                      körkörös év közepén
                                                      árvalányhaj
                                                      jó volt jövőre miként
                                                      jó lesz tavaly
 
                                                      sokasul sorsomban a
                                                      pénteki böjt
                                                      a tegnap tegnapja ma
                                                      tegnapelőtt
 
                                                      szombatok porzóiról
                                                      gyűlik a méz
                                                      színtelen színre tolul
                                                      íztelen íz
 
                                                      őszöreg vasárnap ad
                                                      kutyatejet
                                                      kopog a kövek alatt
                                                      a hétfő a kedd
 
Read More

Nyugodtan

Jan 19

 

                                                      akkorra mindent tudni fogsz

                                                      fölöslegesen nem locsogsz

                                                      akkorra mindent tudni fogsz

 

                                                      de akárhogy sietsz késve érsz

                                                      nagy idő mire észre térsz

                                                      de akárhogy sietsz késve érsz

 

                                                      egyszer még láthatsz ott leszek

                                                      hol nem rágnak mohó termeszek

                                                      egyszer még láthatsz ott leszek

 

                                                      köszönj rám akkor jónapot

                                                      hogy aztán mindig jól aludj

                                                      köszönj rám akkor jónapot

 

Read More

átlényegülés

Jan 19

 
 

                                  halottaskocsi-éjszaka

                                   emlékeidet szorítod

                                   vagy éppen félrenézel

                                   kibontakozol egy ölelésből

 

                                   szürke lesz ki ne tudná

                                   szürke lesz föléd hajol

                                   hajadba túr egyetlen kezével

                                   és kiejted szádból a levegőt

 
 
Read More

Szilaj vers

Jan 19

 
homlokom hajló acél
lapjával suhantott kard
véremért véred a cél
az egyszerűséget akard
 
 
táncolj vagy táncolok én
szoknyám szikrákat vet majd
szemed szád oly koravén
elűzöm rólad a bajt
 
 
pörkölődj hajam tüzén
mit a szél magasba hajt
ha torkomból a föld beszél
te dalom akkor is halld

Read More

Rejtek

Jan 19

 
Barlangom üvegből faragtam.
Hogy szédüljön aki belenéz.
Hogy ne nézzen bele.
Benne én elvarázsoltan.
Felfogja esésem  
és kimerült lehetek mióta
megépítettem.
Itt élek sűrű némaságban
tömör bizalomban
mint a vasérc.
A halál cseppkövet hajt mennyezetéről.
Ők ketten tudják ki vagyok.

Read More

Szóra ítéltetve

Jan 19

 
Nehéz beszélni, hallgatni mégúgy.
A néma tapintatos
előzékeny a süket,
de többet ér a fogadalom
olyannak, mint én aki
feketébb a aNapnál
fehérebb a sárnál
hajlékony, mint a dorong
súlyos akár a hangyaboly
aki eszeveszett.
 
A forrás tiszta legyen
ráér bemocskolódni akkor is
mikor szomjazunk.
 
A jóindulat hátára fordított cserebogár
amit pacsirta füttye széttapos
mohás szakadékaim szélén
mielőtt pallót vernék gerincemből és vállamból
egyetértők sudara felé.
 
Ki mond a visszhangnak igazat?
Az, aki vagyok: senki
tahát a legkülönb.
Ha nyerek, belehalok
hogy elölről kezdjem
pávafarkú önérzet nélkül.
Nem kell az elégtétel.

Read More

In memoriam Hölderlin

Jan 18

 
végeS ugarú tEstté
verslábujj
hegyen
 
 
kilátást
alant öröklé
tbe dermeszt
 
 
írás minden
ek közt legirtózta
 
 
bb
 
Read More