éjjel vitték a karácsonyt

fehérköpenyes tél-doktorok

emelték hordágyra – alapja kereszt-

font karú ikerfenyő –

keservesen

teste arctól viasz-szín ujj-gyertya-hegyéig

újságpapírral fedett

mint a végzettel utcán ismerkedő

friss halottaké

szélszerte jöttek a szegények

(gyomra mindnek úgy korog

ahogy béget a bárány)

ólmeleg odvaik

                           odahagyva

a szájzugból kilakoltatott sírást

szemük hasadt sebeit

távolság feszítette

(az előkelő messzeség kezében

utak széthúzott legyezői)

fölöttük szélben menetelő madarak

már csak játékból mentőautókáztak a dombok

midőn

a krisztus-homlokú ablak

mögött szögezüst fényben

a kisded ELSŐ SEGÉLY-kiáltása

a fáradt királyok asztalán

drága tálakon hűlt a hó