leveleimben könnyű csuklóval rajzolgatom magam

színezem is de főleg rajzolom

a rugalmas körvonalak alakíthatók

minden új levél történetének hőse én vagyok

mesém változik mint a nép ajkán az ősi mondák

ismeretlen motívumokkal gazdagodik

bővelkedik meglepő fordulatokban

modellt állok a legkisebb királylánynak

aki minden levélben világgá indul

“ha rossz leszel virág szárával verlek el”

alvajáró őszt keresnek

a kecses kariatídák

pár nap még hogy meglásd

a sápadt csendkirályokat

tompafényű lótuszok alatt

hajladozva

“te nem lobogsz te magad vagy a láng”

szélroham

riadt árnyékok menekülnek a lomb közé

domb mögé

holdtojást költ az éjszaka

csend bong

hang cseng

MIÉRT NEM VIGYÁZTÁL JOBBAN A TŰZRE

jó vagyok

                     édes a nyálunk

                     mint a madártej

                     jószagu nyálunk

                     nárdus-olaj

                     pirkadat hóna alatt

                     zsiráf-szemünk

                     nem szomorú

                     szemtelen inkább

                     combjainkat mutogatjuk

                     melleink akár a hattyuk

                                         úgy bizony

                     szerető kéne

                                          szerető szép

                     gyenge lánynak

                                          zsenge virágnak

                                                         mi vagyunk

                                                                      ragyogunk

                                                                                      huss