erdőkerülő

Mar 01

 

üres az erdő szája

éhenpusztul és szomjan

teli tó közelében

legelő mellett

mert nem adnak neki enni

ő pedig nem tud odamenni

fáinak ágaival

az ég fülét vakarja

lótetű csatangol arra

mitévő legyen

adok egy ugrókötelet

meg vizet kenyeret

csak vigyetek engem is

Read More

KIÚT

Mar 01

 
ki az esőre hóra
ketyegő kakasszóra
ki az iszapra lápra
szabadon kire várva
 
ki a ruhából be a földbe
kengyeles angyal-repülőbe
össze a kezet szét a lábat
hétoltári-szép vágy ha vágtat
 
halál kerülget az óra
üt utolsó kézfogóra
magvai szárba szöknek
eszme-nemző eszünknek
 
addig ki a hidegre
lét-pókszálon fityegve
menni míg addig-addig
hol a hold holtat bagzik
 
körül-ül ami vénebb
fiatal csak a féreg
akár viharba vérbe
ki az Időbe Térbe
 
Időbe Térbe Hóra
Halál Kerülget Óra
 
 
 
Read More

KÁRHOZAT

Mar 01

 
hiába hegyezed füled
alig hallod a hangot
játszhatod: nem vagy süket
nekem ne add a bankot
 
úgy teszel mint aki lát
ki hiszi – szeretőd sem
kelleti kába-magát
sírva és sietősen
 
tapintsd ki hűvös szívedet
falán kapcsológombok
automata – itt jön epe
ott dob a gyereknek bonbont
 
kár a szó – ültesd sámlira
csörgőt adj a akezébe
anyja ölének pázsita:
dús csönd jusson eszébe
 
sehol a kisded a férj
ellenség a barátod
az epileptikus éj
rohamát ki nem állod
 
hadonássz – rajta – lázadozz
ahogy dühödön fér ki
csak akkor add fel hogyha tudsz
emlékezetből élni
 
 
 
Read More