Trambulin

Sep 08

 

                              fogd ezt a tollat       írd gyorsan       verítékezni

fogsz       levágod bundabéléses lelked a válltöméssel

ahonnan nem talál vissza

                              eszme-talponálló       bemegy       ácsorog hosszan

a sorban       aztán késsel-villával eszik       szalvétát nyom a

szája elé       ásít        elvonul

                              jóízű vagy       rajtad fűszer a por       messzi

vidékről hordod       elnehezít       orrod emlékezetében

kanális       trágyaszag       kénes gyógyvizek gőze       részegek

hányadékából aszfalt jósol a prostituáltnak       nyílnak a

kocsmák

                                        felrobbantott rettenet       csontváz-kupolák

emberbőrből kiszabott sátrak       százmillió utolsó lehelet

lesz orkánná egy napon       ez is jövendölés rándít vállán a

halott       egykedvű éjszakásnővér-föld megtisztogatja

kiszedi belsőrészeit       csend ül szájára       irtózatos segg

                                                      menj amerre       menj ahonnan       menj akivel

lódulj       nem kell érteni amit írsz írni amit értesz       ha

megkövetelik sem       egy golyó       egy halál       köztük a

képtelenség szigetelőfala       fölöttük tavaszi szél tart

szűzbeszédet

                                      a beszéd csecsemőgyilkosság       bevilágítja az

éjszaka a borzalom minden betűjét       alumíniumrovarok

jártatják szemüket körbe       hússzínű hernyók

ultrahangon szirénázik a hold       csillagok kimeredt

halszemei

                                      a valóságot valótlanítsd       mosogasd el

beleink műanyagedényeit       hollóhajad vájja ki vénség      

kívánj bőséges vacsorát       nyugodt fekhelyet       szelíd

álmot       tűzben áztatott       vízben izzított       koraszülött

tejtestvéred a háború       tévelygő ki a szerelemben a

szerelmet keresi       sokszorosított egyszeriség