MÍTOSZ

lerágott csontja itt fehérlik

halála torkát elmetélik

pókhálós ujja csengetyűz

a szélbandák: e zenésznépség

koponyájából zengve vésik

citerájuk – a húrja ősz

hajszálakból van tilolva

elfelejtetik hogy kitolva

látta szemét egy szörnyü nap

messzeföldeken híre porzó

aranybibeszál isten-torzó

emléke égi szárnyra kap

termő anyaöl-szülte vesztét

beoltja meddő völgy-medencék

virágzó testü fáiba

százszorozza őt szűz gyümölccsé

magja – értelme mely a bölcsé

legyen jövőnek bájital