DELPHOI

parókás sybilla nyelvem faforgácsait

söpörnéd fejed alá?

sárga fény-köpet

sikosítja az angyali lépcsőt

halott bálvány

önárnyékának félelmébe vész

gondjaid álmokkal átszőtt ezüstszálai

köztünk feszülnek

ráncok a szelindek levegőn

szépséged meztelen ének

vakonszületett sírás

lárvacsönd