IRISZ

kavicsot nézel

retinád gyöngyöt észlel

fagyott köpet

helyébe drágakövet

tested színjátszó árnyék

arany harmóniáért

a föld mélyében

hidegedő lélek

mintegy véletlenségből odatéved

az izzó kard markolatára

hallgatásnál több az ének