Szóra ítéltetve

Jan 19

 
Nehéz beszélni, hallgatni mégúgy.
A néma tapintatos
előzékeny a süket,
de többet ér a fogadalom
olyannak, mint én aki
feketébb a aNapnál
fehérebb a sárnál
hajlékony, mint a dorong
súlyos akár a hangyaboly
aki eszeveszett.
 
A forrás tiszta legyen
ráér bemocskolódni akkor is
mikor szomjazunk.
 
A jóindulat hátára fordított cserebogár
amit pacsirta füttye széttapos
mohás szakadékaim szélén
mielőtt pallót vernék gerincemből és vállamból
egyetértők sudara felé.
 
Ki mond a visszhangnak igazat?
Az, aki vagyok: senki
tahát a legkülönb.
Ha nyerek, belehalok
hogy elölről kezdjem
pávafarkú önérzet nélkül.
Nem kell az elégtétel.