PATÉTIKUS FÜGE

May 05

 
 
mikor megtekeredik nyakam körül az ég semmi
felsikkanás hogy lassan a testtel miegymás ehelyett veszek
egy tollat baromi ócskát valahonnan a múltból
exhumálom e királysírból ahová gyémánt dolgaim jóelőre
beásódtak előlem az egyszerűséget akard és felpiszkálom egy létemről vízjel-adó
papír szenvtelen idegrostjait egymásnak feszülő betűimmel (nagymellű
nagyfarú kunkorodó véglények ők a civil TOTÁL vagyis a
Mennyei Szájkosár)
gondolataimra fölcsatolom a korcsolyát meg a sérvkötőt hogy meg ne
húzódjanak én meg mint a tengeri szélben hétrét
görbülök belefogódzom a tollba az a papírba így repülünk míg
közben a sasok sasokat nemzenek fejjel lefelé csüng isten az
égből mint a trópusi papagájok akinek ÉDES anyja volt
kibírja ezt is ahogy a halált vérszerinti
rokonként fogadja mintha kistestvére volna mertérkezett
tragédiák családiasak ez nyugodt lelkiismerettel
kizárólag róluk mondható mondom is MOST
SZERDÁN (ÉJJEL van pont FÉL-ÉJFÉL) az ágyamon szól a rádió
pattognak a falakról mesterséges hosszúlábú fények
– originál felhúzható bolhabál – a nappali kisugárzás
karikái valóságos glóriák elhulahoppozik velük a
lélek mindannyiunk misztikus nullája /O O; vagy O : O úgymint
döntetlen/ most a síromon növendő
fűre gondolok /jaj ez a zöld Ó : Ó;  JÖ : VŐ/
a meg nem érkezett ki nem várható
idő (képzelődés hidrosztatikus emelőszerkentyűje vagy mifene
zárójel bezárva ←) nolám
ez a dicsőség vasdiploma után a fa- és földdiploma holnap ellenben
valaki megint elmagyarázza nekem miért AZT
OTT  AKKOR  és  ÚGY mikor pedig
lehetett volna  AZT  OTT  AKKOR  és  ÚGY  is
mitagadás az ember az ilyet
felszeleteli kiklopfolja aktát iktat
róla majd kitörli vele az
alfelét (nota bene lássátok alfeleim mik
vologmuk dallamú nóta) befejezésül megkoszorúzza
az ismeretlen katona sírját bitang-sós
könnyeimet e percben szárított angolnaként árulják
a firenzei piacon líráért (ami nem vers) ezekkel
ma nem öntözöl kertitörpéket kicsikém habár szemrevalók
vagyunk a föld felett és a kukac is szemrevaló de a föld
alatt lassabban kell járnunk úgy
bizony ez a nagy tolongás világ vére szó
ember kiokádott zsigerei hang tüzes papírom arany
állkapcsa forog malomkerék mindazonáltal szárnyalás
 
 
Read More

IN PACE —- Pilinszky J.-nak

May 05

 

a harc egyszeribb

és ragyogóbb a poroszlók dühénél

kilépsz önmagad elé

mint egy színpadon meghajolsz

mondván jóestét kívánok

erre szabadon

eresztik a csillagokat

rendhagyó álmot uszítva rád

az árulás éjszakáján

hajolj le az égért

szól a fű

Read More

Madárszárnyasoltár

May 05

Tandori tanít most minket verset írni
Vagy   l e n n i   csak mint vak veréb Pipi Néni
Légterünk növeljék kitárt   s z á r n y a s ajtók
Találjon békén madarat s   m e d v e s a r k o t
 
 
 
Nap s z á l l t a k o r a salátafriss pillanat
Mikor az elfekvők bűze alábblohad
S fiókacsőrét tátva elhasal a szél
Kerti asztalok tűzfalak plakát-közén
 
 
 
F e l üg y e l ő :  gyermekségünk odaveszve
Ki sem kérdezi melyünknek volna kedve
Örökké élni verébbel zöldikével
Rezgőfű tyúkhúr míg ez-az magot érlel
 
 
 
Hogy mit akarnánk mivégre   b e h a j ó z n i
Ha már “a többi néma csend” Ál-királyfi
Lett Hamlet a dán: töprengő tenni törpe
S vérrel sárral itt Horatio megy ölre
 
 
 
Nagybátyám mikor Apcon eltemették
Fehér lepedőbe göngyölték a testét
Egy szál összehányt öltönyét a Patyolat
Nem tisztította meg a kért idő alatt
 
 
 
Csupasz tagjai a dermedt hullaházban
Delíriumos terek szemgödrébe zártan
Mint téli etetőbe fulladó madár
Fertőtlenített porhó Pártatlan a táj
 
 
 
Egyszerű beszéd Meglehet   é s a t ö b b i
Ahogy az eső kezd ősszel pötyörögni
Nem is kell egyéb magunkat megsiratnunk
Ez se kevés hogy egymást a szívig hassuk
 
 
 
Otthoni pályán könnyebb a játék Mester?
Választhatunk is trükk nélkül vagy cselekkel?
Rezignált hattyúk lehetünk? Úszni látszó
Tükörképünk fölött háromszínű zászló
 
 
 
Ösztöndíj-kerülő lények Acél-röpde
Üvegtetőjét verdesve mindörökre
Míg   m a c k ó   m a c k ó r a   f ű r e   f ű   Bajnoki
Láza lohadtán Oidipus-vak   T r a d o n i
 
 
 
Mire ébred? Verébfej-billentyűk félre-
Ütései Szpéró halálát fülébe
Harsogó gépzongora-zaj Mind e himnusz
Fészekalj-pihényi tollvonás A kínhoz
 
 
 
Épp-közelítő nemzeti dal Tarkóját
Ferdén éri a fény Automata-órák
Mérik a “vigyázz”-állás-időt Lent erkély-
Tribünök alatt lüktet a stadion-mély
 
 
 
Park Benne tunya vécésnéni-galambok
Fölé sikló jelsai tél Mollra hangolt
Mérleghinta-nyikorgás  “Várj nemsokára”
Esti dal   é d e s   É l i á s -nak A játszma
 
 
 
Elveszett Halottak apja Bukott gyerek
D’ O r é  hajnali-arany sugár-fegyverek
Tüzében   f ü z e t  -lapjai közt a résen
Angyali-sanda Szent-Ferencként kihussan
 
 
 
Read More

SZEANSZ

May 05

 

hús-vér valómban

elbújtatva élek

az értelem

szutykos kölyökremények

zsiványságain sopánkodik

eldadogom neki

a gyóntatómnak

az egyetlen imát

amit elsőáldozó

létemtől tanultam

                                    kézről kézre

                                    adnak az évek

hogy a veszély

asztaltáncoltatásain

a kockázat mágiáin

adassék meg nekem

szellemem megidézni

Read More

HÁT MI…

May 05

 

hát mi volnánk azok

az ilyenek-olyanok

a semmilyenek

akiket éjfélkor

félkézzel hajít

öntudatlanság-járdaszélre

a halál kidobólegénye

tejfogaink csikorgatására

a rossz-szellemek

hanyattvágódnak a nevetéstől

mégis

mi vagyunk azok

akik magunkat

nagyra tartjuk

pedig megváltásra se kellünk

e csökkent munkaképességűeknek

szánt feladatra

Read More

gagyi

May 05

 

zsír

pa

pír

ban

agy

ta

pír

van

Read More