áramlások

folyón úszik

vasat csörren a víz

lánc-csobogás

a véletlen

                szíve

                        helyére illeszt

így maradunk

átzúdul a szó szájak

intim enteriőrjén

félelmek kuporgásából

kimagaslik a halott

parancsszavakat keresek

legyen mi összetartaná

szétáradó szertelenségem

közös pokolban

minden atom kiváltságos pusztulásra

vágyik bennem

én gyűlölöm a szabadságukat

őrizni az egy-egészet

végtelen vonzások taszítások

vérrel festett mennyköveinek

teli zsák búzát a malomba

testőrömül élesre fent tudat

eszméletem

a kételkedés még enyém

és a kín termő narancsligetei

Téged

a fájdalom

ölt meg

Engem

a fájdalom

éltet

          orgona bokrok

          illata bódít    amott

          sárgarigó szól